A nyári, aszályos időjárásnak köszönhetően ismét nagy mértékű szennyezések fedezhetők fel Magyarország terményraktáraiban, silóiban, ami az egyébként is rendkívüli élelmiszer-ár ugrás mellett további aggodalomra ad okot. A silókban raktározott élelmiszeripari, vagy takarmányozásra szánt kukorica ugyanis a határértéket jelentős mértékben meghaladó mennyiségű toxinokat tartalmaz.

A mentesítés lehetséges módját kutatóintézetek, egyetemi laboratóriumok vizsgálják, melyhez az Ozoneplus – mint a lehetséges megoldás szállítója – jelentős műszaki támogatást nyújt. A kutatások a jelen szakaszban bíztatóak, az eredmények alapján majdnem teljes bizonyossággal kimondhatjuk, hogy termények ózonos kezelése a legkézenfekvőbb megoldás az Aspergillus gombafajok ellen és az általuk termelt aflatoxin mérgezés megelőzésében.

Az aflatoxin keletkezése és az Aspergillus gombafaj

Aspergillus gomba

Aspergillus – kép forrása: www.agronaplo.hu

Az aflatoxin keletkezéséért az Aspergillus gombafaj a felelős, mely az utóbbi két évtizedben számos esetben okozott már komoly gondot az ágazat számára, főként Európa mediterrán éghajlati övén termelt kukorica esetében. A fertőzöttség még nagyobb arányban figyelhető meg az afrikai kontinens egyenlítő közeli területein és Dél-Amerika forróbb területein.

A kórokozó ugyan régóta ismert, de a 2007-es járványt megelőzően raktári penészként tartották nyilván, holott a termény mérgeződésének elsődleges kiindulópontja a szántóföldi fertőződésben keresendő.

Az Aspergillus által termelt aflatoxin (B1, B2, G1, G2 toxinok) egyre nagyobb károkat okoznak a mezőgazdaságban, mind a nagygazdaságok, mind a kisgazdaságok számára. Korábban – 2007-ben és 2012-ben, bár a mostaninál kisebb mértékben, de már okozott komoly problémákat az a járvány, aminek hatására a gombafaj rendkívüli mértékben károsította a kukoricatermést.

Ennek a toxin csoportnak a leggyakrabban előforduló eleme a B1, amely erősen rákkeltő hatású, egyike azon szennyezőknek, amellyel szemben legkorábban állapítottak meg határértéket az élelmiszeripari és a takarmány célú felhasználás tekintetében is.

Az Aspergillus elleni védekezés lehetséges módjai

A gomba ellen a kukoricatermesztésben az agrotechnikai és kémiai védekezés nem nyújt biztonságos megoldást. Kenyában – a világ legfertőzöttebb területén – már rendelkeznek biológiai megoldással, ami egy toxinokat nem termelő faj „ellentelepítését” jelenti, azonban az EU szabályrendszere ennek alkalmazását nem teszi lehetővé Európában.

Az aflatoxin az állati eredetű élelmiszerekben, alapanyagokban is megjelenhet (máj, hús, tej, tojás), ha a szennyezett kukoricát takarmányként hasznosítják. A fertőzés veszélye miatt éppen ezért 2007. óta ezen élelmiszerek toxintartalmát is vizsgálják

„A toxin termelője az Aspergillus flavus talajlakó gomba. Elsősorban a nagy fehérje- és olajtartalmú trópusi terményeket (pisztácia stb.) fertőz, de a kukorica is igen kedvelt tápnövénye. A kukoricán igen elterjedt az USA délkeleti, déli részén, ahol  forró, száraz az időjárás. A fertőzéshez viszont a virágzás idején párás, mérsékeltebben meleg időjárásra, a későbbi toxinfelhalmozódáshoz viszont már a száraz, forró időjárásra van szükség. Igen gyakori az egyenlítői Afrikában, ahol a lakosság jelentős részének ez az alaptápláléka, és a sokéves adatok szerint igen gyakori a krónikus aflatoxin mérgezés, újabban pedig Közép-Európa déli részében is rendszeresen előfordul. Írja Dr. Mesterházy Ákos – Gabonakutató Nonprofit Kft.”

Terménytárolók, magtárak általunk végzett kártevőmentesítéséről az alábbi gombra kattintva olvashat bővebben:

Aflatoxin mentesítés ózonnal

Az ózon a megoldás a gomba és a mérgezés ellen?

Az ózon kezelés lehet a legjobb alternatíva a gazdaságok számára, hiszen ez az egyetlen olyan természetes anyag, mely megfelelő koncentrációban a gombák spóráit is elpusztítja és emellett nem károsítja a terményt, mivel a kezelést követően nyomtalanul eltűnik – kétatomos oxigén molekulává alakul. Ezzel a kukorica akár takarmányozás, akár élelmiszeripari felhasználási céllal hasznosítható.

A gondot ezzel a gyökerénél foghatjuk meg, a toxint termelő gombákat pusztítva el. Ezek a gombák ugyanis elsősorban a raktározás során – tehát már a betakarított növényeken – termelnek mérgező anyagokat, főként akkor, ha a raktározás során a hőmérséklet, vagy a páratartalom – akár időszakosan – megemelkedik.

A kutatás eredményeiről beszámolunk oldalunkon, további információt örömmel nyújtunk a megoldásról és az éppen aktuális kutatási eredményekről elérhetőségeinken:

Emailben a címen, vagy telefonon a +36 30 889 7000 telefonszámon

Ha többet szeretne tudni az ózon szerkezetről és hatásmechanizmusáról, ajánljuk figyelmébe az Amit az ózonról tudnia érdemes című cikkünket

Forrás: a cikk írásához felhasznált források többek között: SGS; Agronapló